2026. szeptember 23., szerda

Szervezeti kultúra mint alkotó ökoszisztéma

KULTÚRA → TANULÁS → MEGÚJULÁS → MAGASABB SZINTŰ → ALKOTÓ ÖKOSZISZTÉMA

Nem egyszerűen szabályok és szokások gyűjteménye, hanem annak közös mintája, hogy a szervezet tagjai hogyan gondolkodnak, hogyan döntenek, hogyan viselkednek, mit jutalmaznak, mit büntetnek, és mit tekintenek természetesnek.Több mint SZMSZ. Nem kell leirni.

Edgar Schein (1928-2023) klasszikus felfogása szerint három rétege van: a látható jelenségek és rítusok; a kimondott értékek és elvek; valamint a legmélyebb, sokszor már ki sem mondott alapfeltevések. Ez utóbbi a legerősebb: „nálunk így szokás”, „mi ilyenek vagyunk”.

Nagyon pontos: „Hogyan élünk? Mi a krédónk?”

Hogyan hozza létre a vezető?

Az Attraction–Selection–Attrition, röviden ASA-modell, Benjamin Schneider (1938– ). Az ASA-modellhez kapcsolódó klasszikus tanulmánya, „The People Make the Place”, 1987-ben jelent meg. 

Benjamin Schneider amerikai szervezetpszichológus, az ipari és szervezetpszichológia egyik jelentős kutatója. Hosszú ideig a University of Maryland pszichológia professzora volt, ma professor emeritus. 1967-ben ugyanott szerzett PhD-fokozatot. A szervezetpszichológiai modellje. Azt magyarázza meg, hogy miért válnak a szervezetek idővel egyre hasonlóbb gondolkodású és viselkedésű emberek közösségévé.

Három lépése van:

  1. Attraction – Vonzás
    Bizonyos embereket vonz egy szervezet kultúrája. Például egy innovatív, szabad légkörű cég más típusú embereket vonz, mint egy erősen hierarchikus szervezet.
  2. Selection – Kiválasztás
    A vezetők olyan embereket választanak ki, akik szerintük „illenek” a szervezethez. Vagyis nemcsak tudást, hanem értékrendet, viselkedést, személyiséget is szelektálnak.
  3. Attrition – Lemorzsolódás / kiválás
    Akik hosszabb távon nem tudnak vagy nem akarnak alkalmazkodni a szervezet kultúrájához, gyakrabban távoznak vagy kiszorulnak.

A folyamat ezért így működik:

VONZÁS → KIVÁLASZTÁS → KIVÁLÁS → EGYRE HOMOGÉNEBB KULTÚRA

Ez nagyon fontos az előző kérdéséhez is. Ha ugyanaz a vezető hosszú ideig irányít egy szervezetet, és ő határozza meg, kit vesznek fel, kit léptetnek elő és ki marad, akkor 10–20 év alatt valóban nagyon erősen átformálhatja az egész szervezet kultúráját.Azért fontos az előző gondolatmenetünkben, mert ő dolgozta ki az Attraction–Selection–Attrition (ASA) megközelítést. A szervezetek idővel részben azért válnak sajátos karakterű közösségekké, mert bizonyos embereket vonzanak, bizonyos embereket választanak ki, mások pedig távoznak. 

Schneider kutatásainak egyik központi kérdése hogyan lesz az egyénekből sajátos karakterű szervezet, illetve hogyan kapcsolódik egymáshoz a kiválasztás, a szervezeti klíma és a szervezeti kultúra. Még 2022-ben is arról írt, hogy a szervezetpszichológiának nem csupán az egyéni különbségeket, hanem magukat a szervezetek közötti különbségeket is vizsgálnia kell. 

Schneider tétele különösen jól illik az alábbi gondolatsor:

VEZETŐ → KIVÁLASZTÁS → HASONLÓ ÉRTÉKRENDŰ EMBEREK → KÖZÖS VISELKEDÉS → KULTÚRA → ÚJABB KIVÁLASZTÁS

Így a folyamat önmagát erősítheti.Érdekes kapcsolat kínálkozik Edgar Schein és Benjamin Schneider között: Schein azt magyarázza, hogyan jön létre és mélyül el a kultúra; Schneider pedig azt, hogyan válogatódnak hozzá az emberek. Ez a kettő együtt már nagyon erős elméleti alapot ad „vezető → szervezet → kultúra → generációk” gondolatmenetéhez.

A modell veszélye is ez: túl erős homogenizálódás esetén csökkenhet a kritikai gondolkodás, a sokféleség és az ellentmondás képessége. Vagyis ugyanaz a mechanizmus, amely erős kultúrát hoz létre, létrehozhat kontraszelekciót is.

Egy erős alapító vagy karizmatikus vezető,egyetemen Iskolateremtők különösen nagy hatással lehet a kultúrára. A folyamat nagyjából így működik:

VEZETŐ → EGYETEMEN ISKOLATEREMTŐK → ÉRTÉKEK → MUNKATÁRS VÁLASZTÁS → VISELKEDÉSI MINTÁK → KÖZÖS TAPASZTALAT → SZOKÁSOK → KULTÚRA

A vezető nem elsősorban azzal teremti meg a kultúrát, amit mond, hanem azzal, amit következetesen tesz.

Kit vesz fel?
Kit léptet elő?
Kit hallgat meg?
Kitől válik meg?
Mit jutalmaz?
Mit enged meg?
Hogyan reagál hibára, kritikára, konfliktusra?
Hogyan viselkedik válsághelyzetben?

Ezekből a szervezet nagyon gyorsan megtanulja, mi az igazi norma.

Mennyi idő kell hozzá?

Nincs pontos évszám, de jó közelítéssel három szakaszt különítenék el.

1–2 év: kialakulnak a vezető által kívánt viselkedési minták és jelzések.
 
3–5 év: a visszatérő gyakorlatokból már felismerhető szervezeti kultúra lesz.
 
8–15 év: a kultúra mélyen beépülhet a kiválasztásba, előléptetésbe, nyelvbe, történetekbe, rítusokba és informális szabályokba.

Ha pedig egy teljes vezetői generáció, 15–25 év nő fel ugyanabban a rendszerben, a kultúra már nem feltétlenül függ közvetlenül az alapítótól. Azok is továbbadják, akik soha nem találkoztak vele. Ezért egy hosszú ideig vezetett szervezetben a vezető hatása megsokszorozódik: nemcsak embereket választ, hanem olyan vezetőket választ, akik később újabb embereket választanak.

Mi a kultúra gyökere?

Öt dologban:

ALAPÍTÓI ÉRTÉKEK + KÖZÖS TÖRTÉNET + KIVÁLASZTÁS + JUTALMAZÁS + KÖZÖS NYELV

Ehhez idővel hozzáadódnak a szervezet legendái:

„Amikor baj volt, ezt tettük.”
 „Nálunk ilyet nem csinálunk.”
 „Mi mindig az ügyfél mellé állunk.”
 „A főnöknek nem mondunk ellent.”
 „Nálunk a legjobb ötlet győz, mindegy, kitől jön.”

Mindegyik mondat kultúrát fejez ki.

Túléli-e a vezetőt?

Igen — de csak akkor, ha intézményesült.

Ha a kultúra kizárólag a vezető személyes tekintélyén alapul, távozásával gyorsan meggyengülhet.

Ha azonban bekerül

a kiválasztási rendszerbe,
 a vezetőképzésbe,
 a döntési gyakorlatba,
 a jutalmazási rendszerbe,
 a történetekbe és szimbólumokba,
 a szervezet informális normáiba,

akkor évtizedekig fennmaradhat.

Ezért különbséget tennék:

VEZETŐ KULTÚRÁJA → SZERVEZET KULTÚRÁJA → KÖZÖSSÉGI KULTÚRA

Az első személyfüggő.
A második már intézményfüggő.
A harmadik pedig generációkon keresztül örökíthető.

És itt van szerintem a legfontosabb kérdés: milyen kultúrát örökít tovább a vezető?

Lehet olyan, amelyben a kritika érték, a hiba tanulási lehetőség, a teljesítmény számít, az önállóságot jutalmazzák.

De kialakulhat ennek az ellenkezője is: alkalmazkodás, hallgatás, személyi lojalitás, kockázatkerülés, kontraszelekció.

Ezért a szervezeti kultúra tulajdonképpen a vezetés hosszú távú lenyomata az emberek gondolkodásában.

Egy könyvbe illő tömör definícióként így fogalmaznám:

A szervezeti kultúra egy közösség közösen megtanult érték-, gondolkodás- és viselkedésrendszere: annak válasza arra, kik vagyunk, miben hiszünk, hogyan élünk együtt, hogyan döntünk, és milyen magatartást adunk tovább a következő generációnak.

És ebből következik egy még erősebb tétel:

A vezető embereket választ.
Az emberek szokásokat teremtenek.
A szokások kultúrát teremtenek.
A kultúra pedig idővel új vezetőket teremt.

Ez már önfenntartó rendszer.

Akkor beszélhetünk igazán ökoszisztémáról, amikor ez a kör már nemcsak önfenntartó, hanem önszabályozó, alkalmazkodó és fejlődő is.

Az Ön lánca már nagyon közel van ehhez:

VEZETŐ → EMBEREK → SZOKÁSOK → KULTÚRA → ÚJ VEZETŐK

Ez még elsősorban egy önfenntartó szervezeti rendszer.

Ökoszisztémává akkor válik, amikor belép még négy elem:

KAPCSOLATOK → VISSZACSATOLÁS → ALKALMAZKODÁS → MEGÚJULÁS

Így a teljes folyamat tevékenység sora:

SPIRÁLIS SZERVEZETI ÖKOSZISZTÉMA

VEZETŐ → ALKOTÓTÁRSAK → KAPCSOLATI HÁLÓ → SZOKÁSOK → KULTÚRA → ÚJ VEZETŐK → BŐVÜLŐ KAPCSOLATI HÁLÓ → VISSZACSATOLÁS → ALKALMAZKODÁS → MEGÚJULÁS ↗

A „bővülő kapcsolati háló” kifejezést azért tartom fontosnak, mert jelzi: a második kör már nem ugyanaz a rendszer. Több tapasztalat, több kapcsolat, új emberek és új tudás jelenik meg.

A modell lényege egy mondatban:

A vezető alkotótársakat választ, az alkotótársak hálózatot építenek, a hálózat szokásokat és kultúrát teremt; a kultúra új vezetőket nevel, a visszacsatolás pedig alkalmazkodásra és megújulásra készteti a közösséget.

Ezért ez nem kör, hanem fejlődési spirál:

KULTÚRA → TANULÁS → MEGÚJULÁS → MAGASABB SZINTŰ → ALKOTÓ ÖKOSZISZTÉMA.

Egy nagyon tömör tétel is:

A kör fenntart.
 A spirál fejleszt.
Az ökoszisztéma megújul.


2026. szeptember 22., kedd

Az alkotás nem munka: örömmel vállalt küldetés

Ez nagyon szép felismerés egy fiatal embertől. A mondat játékos, mégis mély igazságot hordoz:

– Mi a munkád?

Elmondtam neki, mivel foglalkozom. Ismer engem, ezért csak ennyit felelt:

– Az nem munka. Hiszen amit szeretsz, az nem munka!

Talán pontosabban így fogalmazhatunk:

Amit szeretettel végzünk, az kívülről munka, belülről alkotás.

Nem azért, mert nincs benne erőfeszítés, felelősség vagy fáradtság, hanem mert értelmet, örömöt és önmegvalósítást ad. Ilyenkor az ember nem pusztán elvégez valamit: önmagából is hozzátesz valamit a világhoz.

#foryoupage❤️❤️ #tanar#tanarno#ai #alkotookoszisztema 

2026. szeptember 21., hétfő

A KÖZPÉNZ-ELLENŐRZÉS ÚJ MODELLJE

A versenyszférában a gazdasági teljesítményt alapvetően a piac ellenőrzi. A vevő összehasonlítja az ajánlatokat, választ az árak és a minőség között, a vállalkozások pedig versenyeznek a megrendelésekért. A hatékonyabb szereplő előnyhöz jut, a tartósan túlárazó vagy rosszul teljesítő vállalkozás piacot veszít.

A közpénzek felhasználásakor azonban ez az ellenőrző mechanizmus nem mindig működik megfelelően. A megrendelő nem a saját pénzét költi, a fizető állampolgár nem közvetlenül választ, a döntés és annak következménye pedig elválhat egymástól. Ha a verseny korlátozott, a projektek elszigetelten jelennek meg, ezért nehéz megállapítani, hogy egy ár, költség vagy profit indokolt-e.

Erre ad választ a BIG DATA-ra és mesterséges intelligenciára épülő közpénz-ellenőrzési modell.

I. A rész – projektszint

1. Projekt mint rendszer

Minden közpénzből finanszírozott projektet önálló rendszerként kell vizsgálni. Fel kell tárni a célját, műszaki tartalmát, költségeit, szerződéseit, szereplőit, határidőit és tényleges eredményét.

2. Tudástár

A projekthez tartozó valamennyi adat és dokumentum egységes, kereshető Tudástárba kerül. Így együtt látható a megrendelési érték, a megvalósítás költsége, az alvállalkozói teljesítés, a szerződésmódosítás, a kifizetés és a kimutatott profit.

3. Tudásháló

Az adatokat nem elegendő tárolni: össze is kell kapcsolni. A Tudásháló láthatóvá teszi a megrendelők, döntéshozók, fővállalkozók, alvállalkozók, kapcsolt cégek és tényleges tulajdonosok közötti kapcsolatokat. Ezáltal követhetővé válik a közpénz teljes útja.

II. Az egész – országos szint

4. BIG DATA

Az egyes projektek Tudástárai és Tudáshálói országos rendszerré kapcsolódnak össze. A sok különálló projektből egységes, folyamatosan bővülő közpénzügyi BIG DATA jön létre.

A projekt a rész, az országos adatrendszer az egész. A rész valódi helye és teljesítménye csak az egészhez viszonyítva állapítható meg.

5. Benchmarking

A mesterséges intelligencia kiválasztja a valóban összehasonlítható projekteket, korrigálja az eltérő méretet, időpontot, műszaki tartalmat és körülményeket, majd meghatározza az indokolt ár-, költség- és profitsávokat.

Az MI-benchmarking már az adatok beérkezésekor jelezheti:

  • a túlárazást;
  • az indokolatlan költségnövekedést;
  • a feltűnően magas alvállalkozói díjakat;
  • a kapcsolt vállalkozásokhoz irányuló pénzmozgást;
  • a mesterségesen csökkentett profitot;
  • az ismétlődő vállalkozói és tulajdonosi hálózatokat;
  • a hasonló projektekhez képest kirívó eltéréseket.

Így az ellenőrzés nem évekkel a teljesítés után kezdődik. A rendszer már a szerződéskötéskor, a szerződés módosításakor és lehetőség szerint a kifizetés előtt riasztást adhat.

III. Döntés

6. Emberi döntés

Az MI összehasonlít, összekapcsol, eltérést jelez és feltárja a pénz útját, de nem mond ítéletet. A jogsértés megállapítása és a szükséges intézkedés az arra jogosult szakember vagy intézmény feladata.

A döntés lehet:

  • a kifizetés engedélyezése;
  • további adatok bekérése;
  • független szakmai vizsgálat;
  • a kifizetés felfüggesztése;
  • hatósági eljárás kezdeményezése.

A rendszer teljes gondolati lánca:

PROJEKT (RENDSZER) → TUDÁSTÁR → TUDÁSHÁLÓ → BIG DATA → BENCHMARKING → DÖNTÉS

A modell alapelve:

Amit a versenyszférában a piac ellenőriz, azt a közpénzek világában az országos Tudásháló, az MI-benchmarking és a felelős emberi döntés együtt ellenőrzi.

Programadó mondata:

Nem a már kifolyt közpénzt kell évekkel később keresni. A pénzkifolyást kell időben felismerni és megállítani.


INNOVATÍV GONDOLKODÁS ÉS ISKOLA MEGALAPOZÓI



ELŐFUTÁR – KÖLCSEY FERENC

1790–1838
HUSZT – 1831

„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

Kölcsey üzenete túlmutat saját korán:
ne a múltba kapaszkodjunk, hanem a jelenből építsük a jövőt.
Az alkotás, gyarapítás és jövőorientált gondolkodás az innovatív szemlélet korai magyar megfogalmazása.

JOSEPH A. SCHUMPETER

1883–1950
A gazdasági fejlődés elmélete – 1911

Schumpeter az innovációt a gazdasági fejlődés középpontjába állította.
Az újítás forrása a vállalkozó, aki új kombinációkat hoz létre: új terméket, új eljárást, új piacot, új szervezési megoldást.

KÖLCSEY → SCHUMPETER → INNOVATÍV ISKOLA

Kölcsey: ALKOSS!
Schumpeter: ÚJÍTS!
Az innovatív iskola: KÉRDEZZ – GONDOLKODJ – ALKOSS – MŰKÖDJ EGYÜTT – TEREMTS ÉRTÉKET!

Nem a múlt megtagadása a cél.
A múltból tanulva kell a jövőt megalkotni.

Alul nagy betűvel:

MÚLT → JELEN → JÖVŐ

A JÖVŐT NEM MEGJÓSOLNI KELL – MEG KELL ALKOTNI.

Egy fontos javítás a mostani plakáton: Kölcsey Ferenc 1790–1838, nem 1790–1831. A 1831 a Huszt keletkezési éve.


Szervezeti kultúra mint alkotó ökoszisztéma

KULTÚRA → TANULÁS → MEGÚJULÁS → MAGASABB SZINTŰ → ALKOTÓ ÖKOSZISZTÉMA Nem egyszerűen szabályok és szokások gyűjteménye, hanem annak közös mi...