A versenyszférában a gazdasági teljesítményt alapvetően a piac ellenőrzi. A vevő összehasonlítja az ajánlatokat, választ az árak és a minőség között, a vállalkozások pedig versenyeznek a megrendelésekért. A hatékonyabb szereplő előnyhöz jut, a tartósan túlárazó vagy rosszul teljesítő vállalkozás piacot veszít.
A közpénzek felhasználásakor azonban ez az ellenőrző mechanizmus nem mindig működik megfelelően. A megrendelő nem a saját pénzét költi, a fizető állampolgár nem közvetlenül választ, a döntés és annak következménye pedig elválhat egymástól. Ha a verseny korlátozott, a projektek elszigetelten jelennek meg, ezért nehéz megállapítani, hogy egy ár, költség vagy profit indokolt-e.
Erre ad választ a BIG DATA-ra és mesterséges intelligenciára épülő közpénz-ellenőrzési modell.
I. A rész – projektszint
1. Projekt mint rendszer
Minden közpénzből finanszírozott projektet önálló rendszerként kell vizsgálni. Fel kell tárni a célját, műszaki tartalmát, költségeit, szerződéseit, szereplőit, határidőit és tényleges eredményét.
2. Tudástár
A projekthez tartozó valamennyi adat és dokumentum egységes, kereshető Tudástárba kerül. Így együtt látható a megrendelési érték, a megvalósítás költsége, az alvállalkozói teljesítés, a szerződésmódosítás, a kifizetés és a kimutatott profit.
3. Tudásháló
Az adatokat nem elegendő tárolni: össze is kell kapcsolni. A Tudásháló láthatóvá teszi a megrendelők, döntéshozók, fővállalkozók, alvállalkozók, kapcsolt cégek és tényleges tulajdonosok közötti kapcsolatokat. Ezáltal követhetővé válik a közpénz teljes útja.
II. Az egész – országos szint
4. BIG DATA
Az egyes projektek Tudástárai és Tudáshálói országos rendszerré kapcsolódnak össze. A sok különálló projektből egységes, folyamatosan bővülő közpénzügyi BIG DATA jön létre.
A projekt a rész, az országos adatrendszer az egész. A rész valódi helye és teljesítménye csak az egészhez viszonyítva állapítható meg.
5. Benchmarking
A mesterséges intelligencia kiválasztja a valóban összehasonlítható projekteket, korrigálja az eltérő méretet, időpontot, műszaki tartalmat és körülményeket, majd meghatározza az indokolt ár-, költség- és profitsávokat.
Az MI-benchmarking már az adatok beérkezésekor jelezheti:
- a túlárazást;
- az indokolatlan költségnövekedést;
- a feltűnően magas alvállalkozói díjakat;
- a kapcsolt vállalkozásokhoz irányuló pénzmozgást;
- a mesterségesen csökkentett profitot;
- az ismétlődő vállalkozói és tulajdonosi hálózatokat;
- a hasonló projektekhez képest kirívó eltéréseket.
Így az ellenőrzés nem évekkel a teljesítés után kezdődik. A rendszer már a szerződéskötéskor, a szerződés módosításakor és lehetőség szerint a kifizetés előtt riasztást adhat.
III. Döntés
6. Emberi döntés
Az MI összehasonlít, összekapcsol, eltérést jelez és feltárja a pénz útját, de nem mond ítéletet. A jogsértés megállapítása és a szükséges intézkedés az arra jogosult szakember vagy intézmény feladata.
A döntés lehet:
- a kifizetés engedélyezése;
- további adatok bekérése;
- független szakmai vizsgálat;
- a kifizetés felfüggesztése;
- hatósági eljárás kezdeményezése.
A rendszer teljes gondolati lánca:
PROJEKT (RENDSZER) → TUDÁSTÁR → TUDÁSHÁLÓ → BIG DATA → BENCHMARKING → DÖNTÉS
A modell alapelve:
Amit a versenyszférában a piac ellenőriz, azt a közpénzek világában az országos Tudásháló, az MI-benchmarking és a felelős emberi döntés együtt ellenőrzi.
Programadó mondata:
Nem a már kifolyt közpénzt kell évekkel később keresni. A pénzkifolyást kell időben felismerni és megállítani.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése